Nagy előkészületek és várakozások után egy újabb tehetséges művész alkotásaival, mintegy 85 tétellel gyarapodott az Óbudai Múzeum – Goldberger Textilipari Gyűjteményének műtárgyállománya.

Zala Tibor egyike volt azon jelentős művészeknek, akik az Iparrajziskolában Lakatos Artúr vezetése alatt tanulhattak. Lakatos volt az a fiatal (ipar)művész, aki 1,5 éves Goldberger és állami ösztöndíjjal Franciaország grandiózus műhelyeiben kitanulhatta a textilmintarajzoló mesterséget, majd 1906-ban az Iparrajziskolában létrehozta a textilmintarajzoló szakosztályt, ahova majd Goldberger Leó küldte el tehetséges alkalmazottait a mintatervezés kitanulása végett.

Zala Tibor 1920. február 7-én, Pestszentlőrincen született, ott élt és szabad alkotóként ott is dolgozott egészen haláláig. 1935-ben, mindössze 15 évesen felvételt nyert Goldbergerék óbudai nyomógyárába, a textilmintarajzoló részlegre. Goldberger Leó még ugyanebben az évben elküldte Zalát az egykori pártfogoltja, Lakatos Artúr által vezetett Iparrajziskolába tanulni. Itt textil szakon végezte tanulmányait 1939-ig, ezzel párhuzamosan pedig a Goldberger gyárnak, majd a Magyar Pamut Rt-nek dolgozott, mint mintarajzoló. A legtöbb textilmintarajzolóhoz hasonlóan elvégezte (1944-1949 között) a Magyar Iparművészeti Főiskola díszítőfestő, illetve alkalmazott grafika szakát. Régi vágya vált valóra a Magyar Képzőművészeti Főiskolára történt sikeres felvételijével, ahol immár grafikusnak tanulhatott egészen 1952-ig.

1957-től jelentős művészeti (Munkácsy díj: 1957, 1964), és szakmai díjakat (az év legjobb politikai plakátja, az év legjobb kereskedelmi plakátja), valamint rangos ösztöndíjakat (Római Akadémia ösztöndíja) nyert el.

1962-től tanárként, művészetpedagógusként dolgozott, előbb a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola tanára, később az igazgatója volt. Nemcsak a középszintű művészeti oktatás megreformálásában végzett jelentős munkát, de művelt és igen felkészült polihisztorként diákjait is az egyes művészeti műfajok közötti átjárhatóságra ösztönözte. Zala Tibor textilmintarajzolóként, könyv-és falikárpittervezőként, illusztrátorként, illetve éremkészítőként jelentős szakmai sikereket könyvelhetett el magának. Életpályájának valódi esszenciáját a tervezőgrafikai munkássága jelentette: politikai és kulturális tematikájú plakátjait olykor nagyméretű litográfiák vagy szitanyomatok formájában készítette el, amely technikák e tervezőgrafikai alkotásokat a grand art festményeinek magasságaiba emelték.

Zala Tibor az óbudai Goldberger Textilipari Gyűjtemény számára nem plakátjaival, hanem hihetetlen szín és formai megoldásaival, finom és precíz grafikus vonalvezetésével, valamint egészen egyedi textilmintatervező munkásságával vált érdekessé és megismételhetetlenné. Művei nemcsak az 1930-1940-es évek magyar művészetét, de az európai textilmintatrendeket is új megvilágításba helyezték.

A művész 2004-ben bekövetkezett halála után a Zala hagyaték sorsa bizonytalanná vált, mígnem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-be került az egykori grafikusművész megmentett anyaga. Ebből válogatott három közgyűjtemény: a lőrinci Tomory Lajos Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, valamint az Óbudai Múzeum.

A képekkel kis ízelítőt kívánunk adni a beérkezett anyag lenyűgöző darabjaiból.